Egyik ismerősöm panaszkodott, egyáltalán nem érzi magát ünnepi hangulatban, hiába van munkaszüneti nap. Ma ugyanis augusztus 20-a van. És hosszú évtizedek óta először nem lesz este tűzijáték. Ez az, amiért az ismerősöm nem érzi magát ünnepi hangulatban. Neki ugyanis augusztus huszadika nem az államalapítás miatt ünnep, hanem mert minden évben ezen a napon kitörhet gyermeki énje, és csodálhatja a tűzijáték gyönyörű robbanó színes csodáit, élvezheti az élet e szépségét.
De vajon kell-e ünnepelnünk, és mire jó az ünneplés? Ezzel kapcsolatban van egy történetem. Egyik ügyfelem meséli magáról, hogy egyáltalán nem szokott ünnepelni. Ha kap valamit az élettől, szeretteitől, vagy elér valamit, ő azt természetesnek veszi, de sosem örül igazán, és pláne nem ünnepel meg dolgokat. Úgy érzi, az már túl van az ő komfortzónáján. Szerinte az ünneplés, az örömködés túlzás. De vajon igaza van-e?
Depresszió szemben az örömködéssel
Tudjuk, mi magyarok nem igazán tudunk örülni. Látszik ez ebből az „örömködés” kifejezésből is. Számomra már maga ez az örömködés szóhasználat is azt jelenti, mintha nem érdemelnénk meg, vagy nem engedhetnénk meg magunknak az örömöt. Sőt akár azt is, hogy az nem jár nekünk, az már azért túlzás. Az a baj, ha rossz dolgok történnek velünk. És az teljesen rendben van, sőt természetesen, ha a jó dolgok történnek. Ismerős? Pedig örülni, sőt ünnepelni fontos. Mihez is? Ahhoz, hogy az életben bennünket érő nehézségeket jól, rugalmasan tudjuk kezelni, értékelni tudjuk magunkat, az erőfeszítéseinket. Tudjuk, aki hajlamos a depresszióra, annak fókusza inkább a negatív dolgokon van. És azt is tudjuk, minél több negatív érzelem van bennünk, annál stresszesebbek vagyunk. A stressz pedig gyengíti az immunrendszert, és ily módon hozzásegít a betegséghez.
Pozitív érzelmekkel a stressz kezeléséért
És hogyan tudjuk a legkönnyebben kezelni a saját stresszünket? Leginkább úgy, hogy legalább egyensúlyban tartjuk az életünkben a pozitív és negatív érzelmeket. Sőt ha egy ideig túlsúlyban volt a negatív, akkor egy ideig érdemes a pozitívat növelni. Mindaddig, amíg a rugalmas ellenálló-képességünket (a reziliencia egyfajta meghatározása) magas szintre nem fejlesztjük. És mind az ünneplés, mind az öröm pozitív érzelem. Ezért van rá szükségünk. És igenis fontosnak tartom, hogy időnként ünnepeljünk. Ünnepeljünk akkor, amikor valami olyan jó dolog ér bennünket, ami fontos a számunkra. Hogy ez micsoda, az természetesen egyedi. Az biztosan elmondható, hogy ha sosem ünnepelünk, akkor kihagyjuk annak a lehetőségét, hogy egy pozitív érzelmet beépítsünk az életünkbe.
Minden nap ünnep
Van egy kedves indiai ismerősöm, ő azt mondja, minden nap talál okot arra, hogy tudjon ünnepelni. Ez nekem magyarként egy kicsit túlzás. Az én szememben ez a viselkedés erodálja, azaz rongálja, pusztítja magát az ünnepet. Számomra az ünnep egy magasztos esemény. De tény, hogy ez az ismerősöm érzelmileg és mentálisan is sokkal jobb állapotban van, mint a legtöbb magyar ismerősöm. Így van mit tanulnunk tőle.
És ha van rá lehetőségünk, ünnepeljünk. Teremtsük meg magunknak azokat az alkalmakat, amiket ünnepnek tekintünk. Lehet ez akár a tűzijáték is. De ha mindannyiunk egészsége érdekében fontosabb, hogy ne legyen tűzijáték, akkor ne hagyjuk, hogy a hiánya adott esetben elrontsa a kedvünket. Találjuk meg a módját, hogy másként ünnepeljünk, vagy akár engedjük meg magunknak, hogy ma kivételesen nem ünneplünk, hanem „csak” pihenünk. És ezért ne haragudjunk se magunkra, se másokra, se a körülményekre J
Ünnep nélkül?
Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy amikor arra alkalmunk van, igenis ünnepeljünk. Hogy mikor is van rá alkalom? Ez szerintem eléggé egyéni. Számomra ilyen alkalom például az, amikor elértem egy régóta áhított eredményt. Mert ha nem állok meg, és nem örülök neki, és nem teremtem meg a lehetőséget az ünneplésre, valahogy én magam sem értékelem annyira saját magam és azt, amiket tettem azért, hogy elérjem ezt a fontos dolgot. És még az is lehet, hogy adott pillanatban örülök – egy kicsit. De ez a kicsi öröm az idő múlásával egyre kisebb lesz, és elég hamar feledésbe merül, ahogy rakódnak rá az évek. Pedig addig, amíg elértem nagyon fontos volt számomra. És sok minden más, fontos dolgot (barátokat, családot, pihenést) félretettem érte, csak hogy elérjem. Az ünnepléssel valójában magamat ünneplem, azt hogy elértem az áhított célt. De ez, persze csak egy lehetőség arra, miért is érdemes ünnepelnünk.
Az öröm növelése az életünkben
És ha nem is akarunk minden nap ünnepelni, teremtsünk magunknak lehetőséget arra, hogy egyre több pozitív érzelmet érezzünk a mindennapjainkban. Nem kell, hogy ez ünnep legyen, ha ezt így elsőre túlzásnak tartjuk. Megtehetjük, hogy egyszerűen elkezdünk figyelni a körülöttünk lévő jó dolgokra, értékeljük azokat, és örülünk nekik. Mert nem elég csak látnunk – és természetesnek vennünk, hogy biztonságban élünk, van elegendő ennivalónk, melegvíz folyik a csapból, stb. Érezhetünk hálát érte, hogy a világ legbiztonságosabb régiójában élünk. Az a jó hír, hogy az öröm érzete fejleszthető ezekkel az apró lépésekkel. Persze, az is lehet, hogy előbb egy kicsit még takarítgatnunk kell magunkból azt a sok-sok negatív érzést, amit az évek során felhalmoztunk. Ezt megtehetjük a meditáció vagy egy szakember segítségével is.
Balassa Andrea
Budapest, 2020. augusztus 20.
Kép: Photo by Rakicevic Nenad from Pexels
