Itt ez a járványhelyzet, ami holnaptól súlyosbítva van azzal, hogy csak szigorúan indokoltan léphetek ki a lakásból. Ergo, én is és mindenki, be van zárva a négy fal közé. Nem tudom, ki hogy van ezzel, de én kezdek besokallni, azaz kezdek teljesen szétesni. Egyik nap meetingről meetingre megyek – persze szigorúan csak online, vagy semmi programom sincs és teljesen szétesek. Úgy érzem, elvesztettem magam, elvesztegetem az időmet.
Céltudatosság fejlesztése
Tudatos embernek tartom magam. Ezért, amikor eljött az önkéntes karantén ideje, volt a fejemben egy terv, mi mindent szeretnék megcsinálni, ha már így alakult. Mondhatni, voltak célok a fejemben. Elég komolyak. Önfejlesztem magam, kidolgozom az új coaching programomat, elolvasom azt a rengeteg könyvet, amivel elmaradásban vagyok, minden nap mozgok, megnézek pár filmet, stb. Látszik, ugye, nem egy strukturált, jól átgondolt célrendszert raktam össze, csak „összedobáltam” az eddigi elmaradásaimat céllá. Most így a második hét végén rájöttem, ez így nem elég jó, pontosabban nem hatékony. Úgyhogy feladat magamnak, most még tudatosabban rakjam össze, mit is akarok kezdeni a kényszerűen rám szakadt szabadidőmmel.
Új napirend kialakítása
Ma ráébredtem arra, hogy még mindig nem alakítottam át a napirendemet erre az új rendszerre. Régebben a munkahelyre bejárás adta meg a napi rendszerességet. Amióta vállalkozó lettem, az ügyfelekkel való találkozók pótolták ezt. Rájöttem, amióta karantén van, ezek nincsenek. A baj az, hogy ehelyett nincs más sem, és emiatt elfolynak a napjaim. Tudom, ne panaszkodjak - nem is annak szántam, mert van, akinek most is be kell mennie dolgozni, van akinek a gyerekek miatt szükséges időben felkelnie és strukturálnia napját. Ezeket kapaszkodóknak tartom a rendszerességhez. De mi van azokkal, akiknek ezek nincsenek meg, és teljes szabadságuk van a napjuk kialakításában?
A házban, ahol lakom, régóta figyelek egy nyugdíjas házaspárt, akik minden reggel szinte ugyanabban az időben lemennek vásárolni – nekik az a napindító programjuk. Most értettem meg, ez a rituálé indítja a napjukat. Jó ötlet. Alakítsak ki egy reggeli rituálét, ami az eddiginél jobban indítja a napomat? Rendben, akkor holnap reggeltől reggeli előtt mozgok - mondjuk félórát. Érzem, hogy ez jó, de nem elég. Ráadásul már eddig is megtehettem volna, és mégsem.
Átgondolom, és még jobban strukturálom a napom. Például, holnaptól délelőtt nem mehetek ki, ezért délelőtt foglalkozom az új, lelki állóképesség fejlesztő coaching programommal. Ebéd után séta - alvás, vagy internetezés helyett, délután, még világosban olvasok, és késő délután pedig megengedem magamnak, hogy bármit csináljak, amihez épp kedvem van. Így megmarad a szabadság érzetem is, és rugalmasan alakíthatom, ha valami fix program beesik. Na, ebben már érzem, hogy akár jó is lehet, meg is tudom csinálni, és kedvem is van hozzá.
Önmagam főnöke
Akik most home office-ban vannak, azaz otthon dolgoznak, biztosan értik, mire gondolok. Nálam senki sem mondja meg, mit csináljak, náluk pedig kisebb a vezetői kontroll. Hogy ez mit is jelent? Azt, hogy ha nem figyelek, képes vagyok egész nap görgetni a Facebook-ot – a híreket már nem olvasom. A közösségi felületen elkezdték az emberek egymást szórakoztatni, és ez tetszik. Sajnos túlzottan is, és beleveszek. Nagyon élvezem, ahogy a gyerekkori fotókat nézegetem, vagy a viccesebbnél viccesebb bejegyzéseket olvasom, vagy időnként nagyon jó írásokat, véleményeket. Egész nap. Ma is este, sötétedéskor vettem észre, hogy a bevásárláson kívül mást még nem csináltam. Hoppá, ma semmit sem dolgoztam. És ez baj. Nem most, majd később.
Igen ám, de hogy vegyem magam rá, hogy azokat csináljam, amiket elterveztem? Ez jó kérdés. Beállíthatnék például egy időzítőt, ami csipog. Ááá, ez nem jó. - Na jó, első figyelmeztetésnek használható. Most hogy belegondoltam, rájöttem, ez a kívülről érkező noszogatás, engem nem inspirál arra, hogy jó szívvel, lendületesen tegyem a dolgomat – amilyen egyébként vagyok. Akkor? Akkor ki kell találnom – nem ez nem jó, a kell kényszert jelent. Tehát érdemes lenne megtalálnom, mi az, amivel önmagamat tudom inspirálni arra, hogy olyan dolgokat tegyek, amelyek engem építenek, és amelyek által úgy érzem, előrefelé haladok az életemben.
Mit akarok elérni?
És el is jutottunk oda, hogy ha jól megnézem, nincs egy igazán határozott elképzelésem, mi az a hely, emberi környezet, amiben szívesen élnék, amiben így nem tudom, mit akarok elérni, hogyan akarok élni. Ezzel tegnap szembesültem egy nagyon értékes beszélgetés során.
Tudom – hallom – olvasom, most nagy átalakulás van. Ami eddig volt, az átrendeződni látszik. Bár még csak az elején vagyunk. És mindenkit megnyugtatok, azt azért tudom, hogy a régi rend szerint, ahogyan eddig éltünk, milyen módon szeretnék élni, arról van elképzelésem, van képem. Azt nem tudom, ezek a változások hová visznek, és pláne nem tudom, hogy ebben hol lesz az én helyem szerepem.
Megértettem. Ez hát a fő indok, miért nincs meg a megfelelő önmotivációm, vagy mondjuk szebben, inspirációm arra, hogy dolgozzak, fejlődjek. És most, hogy ezzel szembenéztem, és megneveztem, meg is értettem, mi az az elakadás, ami miatt hagytam, hogy az egész napom haszontalanul elfolyjon. Itt az idő megnézni mit tehetek.
Ma már ismerem annyira magam, hogy tudom, azt szeretem, ha látom a nagy képet, végcélt. Hogy pestiesen fogalmazzak, ez most nem játszik. Akkor mégis mit tehetek? Kis lépésekkel kezdem. Mit tudok, és mire van ráhatásom? Tudom, hogy foglalkozni szükséges a félelmeimmel, a jungi árnyékszemélyiségemmel, ami még sötét bennem. Rendben, ezzel máris kaptam magamnak egy kis kapaszkodót, ami az önfejlesztéshez ad motivációs energiát. Azt is tudom, hogy a megélhetésemet biztosítanom szükséges. És még ha nem is tudom, mi az, ami felé most a világ tart, figyelve az áramlatokat, rá kell üljek arra, ami épp jön. Ezzel a munkához is megérkezett az inspiráció. Most ezzel jól vagyok. A két fő témámmal kapcsolatban, amit az elején említettem, így az írás végére kialakult, hogyan is vehetem rá magam, hogy hasznosan töltsem az időmet.
Ha neked is káosz van a fejedben, lelkedben, szívesen segítek benne rendet rakni – támogatlak ebben.
Balassa Andrea
2020. 03. 27.
https://www.cegtrend.hu/business-coaching-vezetoi-kepesseg-egyeni-fejlesztese/
